The baklava company
Ez az oldal azért jött létre, hogy egy the baklava company történelmet nyújtson azoknak akik a baklava nevű sütemény iránt érdeklőnek. Bu sayfa baklavanın tarihini anlatmak amacıyla oluşturulmuştur.
This site was created to provide a little history for those who have an interest for the pastry called baklava. Ha a baklavával kapcsolatos adatok után kutatunk az Interneten, kiderül, hogy a baklava nem csak Törökországban, de a Közép-Kelet, a Földközi-tenger keleti része és a Balkán összes országának népei között jól ismert. A baklavát a görögök, bulgárok, örmények és arabok mindannyian saját hagyományos édességeik között tartják számon. Ha arra gondolunk, hogy mindezek a területek, tehát a Közép-Kelet, a Földközi-tenger keleti partvidéke és a Balkán is valaha az Oszmán Birodalom részét képezték, mondhatnánk azt, hogy a baklava egy hagyományos oszmán édességfajta. A nomád törökök találmánya-e a baklava?
Speros Vryonis professzor a nomád törökök konyhai kultúrájáról szólva kifejti, hogy az meglehetősen szegényes volt, étkeik a tenyésztett állatok révén rendelkezésre álló élelmiszerekből, a természetben talált zöldség és gyümölcsökből álltak és egyszerű lapos kenyeret ettek. A nomád törökök, mivel nem rendelkeztek kemencével, nem tudtak kelesztett kenyeret sütni, kenyér helyett a hordozható fémlapokon sütött jufkát ették. Charles Perry az Azebajdzsánban ‘Baki pahlavasi’ néven ismert hagyományos édességet a közép ázsiai sztyeppéken gyújtott szabadtéri tüzek fölé rakott fémlapon sütött jufka kenyértől a klasszikus baklaváig való folyamat egyik fontos bizonyítékának tekinti. A ‘baki pahlavasi’ levestészta vékonyságú, 6 réteg jufka közé kevert pisztácia és mogyoró töltelékkel töltött édesség. Perry felhívja a figyelmet arra is, hogy Azerbajdzsán a Közép-Ázsiából Anatóliába vezető népvándorlási útvonalon fekszik és véleménye szerint a baklava az itt átvonuló nomád törökök és a környéken letelepedett irániak érintkezésének gyümölcseként értékelhető. A klasszikus baklava mai nap is ismert végső formáját és kifinomult készítési módját az Oszmán Birodalom idején nyerte el.
A baklavával kapcsolatos legrégebbi oszmán feljegyzés, a Topkapi palota konyhájának egy nyilvántartási füzetében található, amely Fatih szultán uralkodásának idejéből származik. Saban hónapjában a palotában baklavát készítettek. Közepén az Isztambultól nagy távolságra fekvő Bitlisi Bégség udvarházában vendégeskedő Evliya Çelebi ír arról, hogy baklavát evett. Ezekből és más hasonló forrásokból egyértelműen kitűnik, hogy az Oszmán Birodalom minden részén jól ismert baklavát leginkább az udvarházakban, ünnepségeken, lakomákon fogyasztották. Elmondhatjuk, hogy a baklava egyszerű tésztaféleségből a kényes izlésű gazdag birtokosok és tisztségviselők igényeinek kielégítését célzó mesteri módon elkészített kifinomult konyhai műremekké vált.
Néhány kutató, többek között a Bambergi Egyetem kutatója Bert Fragner is úgy véli, hogy az Oszmán Birodalomban az ételek és italok divatja az isztambuli felsőréteg szájaíze és választásai szerint alakult. Tudjuk, hogy a szultáni és a főúri palotákban előszeretettel alkalmaztak a baklava készítéséhez mesteri módon értő szakácsokat, és nagy súlyt fektettek arra, hogy a baklava készítésénél jufkát a lehető legvékonyabbra nyújtsák. Az alkalmazni kívánt szakácsokkal próbaképpen a piláv mellett baklavát is készíttettek. A szakács hozzáértését már a tészta készítésénél lemérték. Nem tévedünk, ha a baklavakészítésnek, mint a szakácsmesterségtől elkülönült művészetnek a kifejlődését a baklavának a kor konyhájában elfoglalt fontos szerepére vezetjük vissza.
Sula Bozis írja egy helyen, hogy a 19. Sakizbeli mestereket isztambuli palotákba hívták meg jufkasodrásra. Semmi kétség afelől, hogy a szultáni palotában voltak a legügyesebb baklava készítő mesterek. A szultáni palotában azonban a baklava nem csak a gazdagság és a jó izlés kifejezője volt, hanem jelentőségét növelte az is, hogy szerepet kapott az állami ünnepségeken. A böjt hónapja, a Ramazan hónap közepén a szultán, hogy kedvezzen a katonáknak, baklavát küldetett a szultáni palotából a janicsárok laktanyájába. A tíz katonánként számított baklavás tálakat a szultáni palota konyhája előtt állították sorba.
A Silahtar Aga, aki a fegyvermester tisztségét töltötte be, az első számú janicsárnak számító szultán nevében átvette az első adagot, a többi tálat pedig két-két katona vette kézbe, majd kinyíltak a palota kapui és az egységek parancsnokainak vezetésével a janicsárok megindultak a laktanya felé. Isztambul népe kitódult az utcákra, hogy végignézze afelvonulást, éltesse a szultánt és a katonákat. Az Oszmán Birodalomban egy állami ünnepségnek nevet adó baklavának, az eredete akármely nép konyhaművészeti hagyományai között is van, Oszmán kultúrájához tartózását elismerni, vissza adott jognak tekintendő. Not to be confused with Balaclava. It was one of the most popular sweet pastries of Ottoman cuisine. The name baklava is used in many languages with minor phonetic and spelling variations.
