Halloween baking ideas

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását halloween baking ideas nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását.

Ez a szócikk a szokásról szól. A Wikimédia Commons tartalmaz Halloween témájú médiaállományokat. A halloween ősi kelta hagyományokból kialakult autentikus ír ünnep október 31. A kelták hite szerint október 31-én este a holtak szellemei visszatérnek, és mivel beköltözhetnek az élőkbe, az élők félelmükben különféle álcázó maskarákat öltöttek, mert ezzel akarták becsapni és összezavarni a holtak szellemeit.

Halloween elterjedésével kezdődött, és azóta nem távolították el, azonban nincs komoly kapcsolat a két dolog között. A halloweenhez kapcsolódó szokások eljutottak Magyarországra is, a bulizós és játékos hangulatú harsány szokásokkal és a vicsorító vagy vigyorgó, de rendszerint világító töklámpás szimbólumával, amely jellegzetes kellékként az ír népszokás faragott karórépájából az évszázadokig tartó változások során a mai napig megmaradt. Ugyanezen a napon van samhain is, amikor a kelta-óév véget ér, és a kelta újév elkezdődik. A neopogányok a samhain szertartásait részesítik előnyben. Az egymást követő halloween, mindenszentek és halottak napja ünnepek a hozzájuk kapcsolódó kulturális és vallási különbségek, népszokások közötti összefüggések és keveredések miatt gyakran keltenek kulturális feszültséget a közvéleményben. Egy magyarázat szerint a jószívű ír katolikus földműves parasztok a pokolban tengődő lelkekre is gondoltak, így vált szokássá, hogy edényeket, lábasokat döngettek, ütögettek október 31-én, így tudatva az elátkozott lelkekkel, hogy nem lettek elfeledve.

Az amerikai ír telepesek az ősszel aratott tököt nem csak hallowen ünnepi kellékeként használták, hanem levágták a tök tetejét, eltávolították belőle a magokat, majd tejet, fűszereket és mézet öntöttek bele, amit forró hamun sütöttek meg, ma ezt tartják a hálaadás napján készített tradicionális tökpite eredetének. A halloween elnevezés a nyugati germán óangol nyelv, a mai angol őséből származik. A szent jelentésű hālig melléknévből, illetve ennek a főnévi megfelelőjéből a hallow szent, szent ember jelentésű szóból. Az egész kifejezés a mindenszentek keresztény ünnep előtti éjszakát jelölte. A halloween eredete a római időkre nyúlik vissza, amikor a rómaiak elfoglalták a Brit-sziget jelentős részét. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék vándorlásukat. A kereszténység elterjedésével később halloweennek nevezett pogány kelta ünnep napjának éjszakája jelentette a tèli sötétség kezdetét, ez volt a kelta újév.

Az emberek állatbőröket vettek magukra és háromnapos ünnepet tartottak. Ez volt az ősi ünnep, melynek pogány szokásai keveredtek aztán más ünnepekkel. Amikor a rómaiak elfoglalták a kelta területeket, ők is megtartották a saját szokásaikat. Bár időpontjában eltért, de több hasonló római ünnep is elvegyült a kelta halálkultusz ünnepével, úgyhogy mai állapotában ez az autentikusnak ismert pogány ünnep mediterrán elemeket is tartalmaz. Halloween okkult gyökerűnek tartott, elvilágiasodott kultuszával kapcsolatban a keresztény közvéleményben általában a kritika fogalmazódik meg, mint például a XVI.

Az ősi druida hit megfért az új tanításokkal és egészen addig virágzott, amíg azután 1542-től kezdve az angol hódítók el nem foglalták az ír szigetet. Amerikai kontinensre átkerült halloweent különböző módon ítélik meg világszerte. Halloween eredeti pogány jelentése a fény ünnepe a sötétség fölött. Régebben a magyar társadalomban azt a hetet, amelybe a halottak napja esik, halottak hetének nevezték A halottat tisztelet és félelem övezte, tehát el kellett látni a neki járó dolgokkal, de visszajárását meg kellett akadályozni. A magyar néphit szerint a mennyországban minden léleknek van egy égő gyertyája és ameddig az lángol, addig él az ember. A gyertya a megemlékezés szimbóluma, ami a nyugalmat, megbékélést jelképezi.

Nem a kereszt és a töklámpás harcáról van szó, hanem egy javaslatról, amely szeretné visszaadni Mindenszentek ünnepének eredeti, mély értékét. Halloween szokásai és jelképei a pogányságban gyökereznek. A keresztény publikációk egy része úgy gondolja, hogy a samhain ünnep napja a vaskori kelta nép főünnepe, az okkult nézetrendszerek szemszögéből nézve, egy szent nap, amikor a kelták a régészeti leletek szerint embereket áldoztak. Ingo Marx protestáns szerző azt állítja – és nézetét számos keresztény oldal átvette – hogy a druidák ezen a napon a boszorkányoktól és a démonoktól való félelmükben nagy tüzeket gyújtottak, és áldozatokat mutattak be, hogy azok jóindulatát megnyerjék. A varázslók a megfélemlített embereket kényszerítették, hogy éjfélkor adjanak nekik feláldozásra egy gyermeket. Az erre kiszemelt család ajtaja elé raktak egy kifúrt és kivilágított tököt. Gallia összes törzse szinte babonásan vallásos.